Blog

SUGÁRZÁSOK EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATAI

Érdekességek

Szerző: Dr. Erdei Edit PhD, andrológus főorvos, urológus, a SpaceHarmony-System Kft. egészségügyi kutatásokkal és klinikai vizsgálatokkal foglakozó orvos-igazgatója, a World Academy of Biomedical Sciences and Technologies (WABSC/UATI-ICET/UNESCO non gouvernementale organization) volt kelet-európai képviselője

 

  1. szeptember

Bevezetés

Az elektromágneses környezeti hatások (a mindennapi nyelvben elektroszmog) és ártó sugárzások emberi, állati, környezeti hatásainak ismertetése rendkívül összetett feladat, mivel az ezzel kapcsolatos kutatások, eredmények, alkalmazott gyakorlatok, törvényi szabályozások országonként más-más szinten tartanak és a probléma megítélésben is jelentős eltérések mutatkoznak. A hatáselemzés vonatkozásában eddig azonban két fő irányvonal rajzolódik ki: az elektronikai iparágak által finanszírozott kutatási eredmények és az azoktól függetlenül végzett kutatások megállapításai, melyek jelentősen eltávolodtak egymástól. Ennek fő oka, hogy túl szűk határok és keretek közt folytak és folynak ma is a kutatások.

Elektromos és mágneses mezők által keltett, mesterséges sugárzásról van szó, amely pulzáló elektromágneses hatással bír. Ez a típusú sugárzás a természetben csekély mértékben fordul elő, ezért az élővilág -beleértve az embert is-, nem képes alkalmazkodni hozzá megfelelően.

Az elektromosság széles körű gyakorlati alkalmazásával a mindennapok során folyamatosan növekszik a környezeti terheltség: az elmúlt 50-100 évet figyelembe véve 300-400-szorosára emelkedett. Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság rendelkezésre álló adatai alapján az eddigi tendenciákat figyelembe véve arra kell számítani, hogy ez a terheltség a jövőben még hatványozottabban fog növekedni a munkahelyi és otthoni környezetben egyaránt.

Napjainkra független kutatóintézetek által végzett megfigyelések és kutatások már többszörösen bizonyították, valamint tudományos szakterületeken is vitathatatlanul elismert, hogy a mindennapjainkban fellépő elektromágneses mezők az élő testben egy sor biológiai effektust okoznak, melyek részben egészségügyi károsodásokat is jelenthetnek.

A fő kérdések témakörében a daganattal való közvetlen ok-okozati összefüggés, pl. leukémia és a rákbetegségek kialakulása mellett megjelentek a hormonháztartásban okozott kedvezőtlen hatások is. Különösen az északi országokban végzett kutatások és gyakorlat szerint sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az építkezések biológusok által megfogalmazott rendkívül erős és sokirányú, ártó egészségügyi kihatásainak csökkentésére, mert ezek napjainkban még nem kapnak kellő figyelmet (elektromágneses túlérzékenység).

 

Általános hatások

Minden élőlényt elektromos és mágneses jelek vezérelnek, melyekből mi a legkevesebbet érzékeljük, a legtöbb jel a tudat alatt a sejtek szintjén kerül „feldolgozásra”, tudati ráhatásunk erre nincs, mint ahogy az ártó sugárzásokat sem érzékeljük, melyek hatásait ugyanúgy tudat alatt dolgozzuk fel.

Az érzékelés hiánya miatt még a hosszú időszak alatt bekövetkezett egészségkárosodás valós okait is csak alig lehet összefüggésbe hozni. Ha valaki például nekiszalad egy üvegajtónak és megsérül, azonnal tiszta, hogy mi az oka a sérülésnek, annak ellenére, hogy korábban a sérülés forrását nem látta. Amennyiben az emberi szervezetre időben elosztva, hosszú éveken keresztül hat egy ártó tényező, akkor a legtöbb esetben hiányzik a betegség direkt forrása és oka.

Tudományosan még nem bizonyították teljességgel, de egyre több jel utal arra, az elektroszmog és egyéb káros sugárzások ártalmas hatást gyakorolhatnak az emberre és a természet egészére – rövid és hosszú távon egyaránt. Ezért egyre több orvos óvja pácienseit az elektromágneses környezeti hatásoktól, mivel a rendelkezésre álló adatok és vizsgálati eredmények alapján sokan felhívják a lakosság figyelmét a tudatos elsődleges megelőzésre, a lehetséges védelmi eszközök prevenciós alkalmazásával.

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK SPEKTRUMA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1984 óta foglalkozik intenzíven a pulzáló elektromágneses sugárzás káros hatásaival. 2004-ben hozták nyilvánosságra azt a deklarációt, amely kimondja, hogy a pulzáló elektromágneses környezet egyes személyeknél túlérzékenységet válthat ki. Ez azt jelenti, hogy az átlagostól sokkal kisebb méretű környezeti terheltség már igen heves tünetek megjelenését eredményezheti. A dokumentum határozottan megfogalmazza, hogy ezt a fajta túlérzékenységet is betegségnek kell minősíteni és a pácienseket kezelni kell, ami elsősorban a környezeti ártalommal kapcsolatos védekezési módok fokozott alkalmazását jelenti. A jelenség az Elektromágneses hiperszenzibilitás” (röviden EHS) elnevezést kapta. Az idegrendszer olyan tüneteit foglalja magában, mint fejfájás, fáradtság, stressz, alvászavarok és olyan bőrtünetek, mint pl. szúró, égő érzés, viszketés, fájdalom és izomgörcsök, valamint számos más egészségügyi probléma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére 2004-ben 7 országra kiterjedő vizsgálattal igazolták, hogy a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának jelentős emelkedésében elsősorban a rádió- és televízió adó-vevő állomások elterjedése játszotta a legfőbb szerepet.

 

Új WHO minősítés, új Európai Uniós direktíva

A WHO 2011-ben hozta nyilvánosságra új klasszifikációját, amely alapján az elektromágneses hullámot, az egészségügyi károsító hatás vonatkozásában a 2B kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy karcinogén (daganatkeltő) hatásúnak minősítette. Ennek következtében az Európai Bizottság ajánlására hazánkban az alábbi címen jelent meg dokumentum: „A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása az Európai Bizottság útmutatójáról az elektromágneses terekről szóló 2013/35/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében”. A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak vannak kitéve. Az expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/35 EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 2013. június 29. napján jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az irányelv fő célja az elektromágneses terek közvetlen biofizikai és közvetett hatásából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

Az Európai Uniós direktíva, amely a munkahelyek pulzáló elektromágneses (PMER) sugárterheltség ellenőrzéséről és ahhoz kapcsolódó intézkedésekről szól, 2013-ban jelent meg. A végrehajtáshoz szükséges hazai jogrendszer és adminisztratív háttér kidolgozásának határidejét 2016. június 30-ban határozta meg.

A nem ionizáló sugárzásokkal már az 1960-as évektől kezdődően foglalkoznak, a megfigyelések a biológiai és egészségügyi hatásokra vonatkoztak. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezt a fajta sugárhatást az emberi érzékszervek nem érzékelik, ugyanakkor nem álltak rendelkezésre megfelelő mérőműszerek sem. Csak az utóbbi években beszélhetünk néhány, olyan korszerűen felszerelt laboratóriumról, amely megbízható, hiteles mérések elvégzésére alkalmas, ám a méréseknél alkalmazott eszközök nem tekinthetőek általánosságban mindenki által elfogadottnak.

Az egészségügyi hatások a munkaadók és munkavállalók szempontjából egyaránt komoly kihívást jelentenek, ugyanakkor a civil lakosság körében sem elhanyagolható a probléma. Valamennyi ország számára jelentős társadalmi gondot okozhat a nagyszámú népességet érintő káros egészségügyi hatások megnyilvánulása. Ezekben az esetekben a világszervezet is felhívja a figyelmet az „óvatosság” elvének alkalmazására.

 

Egészségügyi károsító hatások által kiváltott szerteágazó tünetek:

  • stressz
  • fejfájás
  • idegesség
  • depresszió
  • agresszivitás
  • alvászavarok,
  • szemfáradtság
  • látászavarok
  • kettős látás
  • általános fásultságérzet
  • az immunitás gyengülése
  • allergia
  • daganatos betegségek
  • a koncentráló, memorizáló és teljesítő képesség romlása
  • a neuro-hormonális fejlődés zavarai
  • zavarok a hormonháztartásban és a menstruációs ciklusban
  • a petesejt minőségének csökkenése
  • férfiaknál libidó csökkenés
  • az ondósejttermelés minőségének romlása
  • zavar a nemzőképességben

 

Az elektroszmoggal foglalkozó munkacsoportok legjelentősebb képviselői:

Arthur Firstenberg, a Cellular Phone Task Force (Mobiltelefon Munkacsoport) nevű nonprofit szervezet alapító tagja és elnöke, jelentős úttörőnek számít az elektroszmog humán hatásainak felfedezésével és vizsgálataival kapcsolatban. A szervezet képviseli, támogatja a sugárzás áldozatait, felhívja az emberek figyelmét az elektromágneses környezeti szennyeződés hatásaira. Szerkesztője a szervezet No Place to Hide (Nincs hová menekülni) című kiadványának. Számos könyvet jelentetett meg. A „Gyilkos erőterek – elektromágneses sugárzás” című kiadványában a következőkről számol be: az Egyesült Államokban 1996-ban nagy mennyiségű mobiltelefont kívántak piacra dobni, amikhez százával telepítettek antennákat az ország területén. „1996. november 14-én helyezték működésbe a mobilátjátszó állomásokat. Az egészségügyi szervek szerint 1996. november 15. körül egy korai influenzajárvány támadta meg New Yorkot. Súlyos járvány volt, mely hónapokig elhúzódott. Több városban 10-20%-kal növekedett a halálozási ráta és ez 2-3 hónapig így is maradt attól a naptól fogva 1996-ban, vagy 1997-ben, hogy az adott város első digitális mobilszolgáltatója elkezdett működni.”

Dr. Magda Havas, a kanadai Trent University társprofesszora évek óta kutatja a környezeti ártalmak biológiai hatásait. Post-doktori kutatásait az Egyesült Államokban a Cornell Egyetemen végezte. A 90-es évektől foglalkozik az elektroszmog és elektrohiperszenzibilitás témakörrel. A hiperszenzibilitással kapcsolatos tanulmányában állategészségügyi és humán kutatásokat egyaránt végzett. Kiemelten foglalkozik a rádiófrekvenciás sugárzás, az elektromágneses mezők és az elektromágneses sugárzás biológiai hatásaival (magasfeszültség, vezetéknélküli technológia). Egyik tanulmányában beszámol arról, hogy a föld alatt húzódó elektromos vezetékek és kóboráramok a négylábú állatok szervezetébe bejutnak, ami az állat viselkedését nagyban megváltoztatja. Feltűnő a lábak folyamatos felkapkodása, amit „dancing cow” néven említ, továbbá beszámol arról is, hogy ez a jelenség hatással van az állat tejhozamára is. Számos független szakértői testület tagja, így az Európai Unió különbizottságában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Könyve jelent meg a vezetéknélküli technológia árnyoldalairól. Tanulmányaira hivatkozva tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy a vezeték nélküli telefonok szabálytalan szívműködést (arythmia) okoznak, amely elsősorban nagyon gyors szívfrekvenciában nyilvánul meg.

Jaques Surbeck a genfi S.E.I.C laboratórium vezetője, a Nemzetközi Munkaegészségügyi Társaság vezetőségének tagja. Nevéhez fűződik a képernyősugárzás okozta egészségügyi hatások vizsgálata, amelyet egy véletlen felfedezés indított el. Francia egyetemi genetikai és kutató laboratóriummal végzett közös tanulmányuk a férfi nemzőképesség változását vizsgálta a spermiumok apoptózisán (programozott sejthalál) keresztül. Reprodukálható tudományos kísérlettel igazolták, hogy sugárzásmentes környezetben, valamint a védelemmel ellátott képernyő esetén az elpusztult ondósejtek aránya azonos százalékos arányt mutatott, míg védelem nélküli vagy placebó védelemmel ellátott környezetben a sejthalálozás mértéke 300 százalékkal megnövekedett. Kísérletükkel felhívták a figyelmet a képernyős munkahelyeken dolgozó férfiak meddőségi problémájának lehetséges okára. Ugyancsak jelentős vizsgálatokat végeztek képernyőt (TV-t, számítógépet, videójátékot) használó gyermekek körében. Lsd. később a gyermekrajzokat.

Többségében környezetegészségügyben dolgozó orvosok 2002. október 20-án közzétették a ”Freiburgi Felhívás”-t (FREIBURGER APPELL), melynek eredeti szövegéből alább olvasható egy rövid idézet:

“Mi, különböző szakterületeken, főleg a környezetegészségügyben dolgozó orvosok, embertársaink egészsége iránti rendkívüli aggodalomból fordulunk az orvostársadalomhoz, a közegészségügyért felelős személyekhez, a politikusokhoz és a nyilvánossághoz. Azt észleljük az utóbbi években, hogy pácienseink körében drámaian elszaporodtak a súlyos és krónikus betegségek, kiváltképpen a következők: 

  • tanulási, koncentrációs és viselkedési zavarok gyerekeknél (pl. hiperaktivitás);
  • alacsony vagy magas vérnyomás, amit egyre nehezebb orvosságokkal befolyásolni;
  • szívritmuszavar;
  • szívinfarktus és szélhűdés, az egyre fiatalabbak körében;
  • degeneratív agyi betegségek (pl. Alzheimer-kór) és epilepszia;
  • rákos megbetegedések, mint leukémia és agydaganat.


Azt is megfigyeltük, hogy egyre több különböző zavar fordul elő, amelyet a páciensek gyakran tévesen pszichoszomatikusnak diagnosztizálnak, mint:

  • fejfájás és migrén;
  • krónikus fáradtság;
  • belső nyugtalanság;
  • álmatlanság, napközben fáradtság;
  • fülzúgás;
  • fertőzésekre való hajlam;
  • ideg- és izomfájdalmak, amelyek nem magyarázhatók a szokásos okokkal, hogy csak a legszembetűnőbb tüneteket említsük.


Mivel rendszerint ismerjük pácienseink lakókörnyezetét és szokásait, célzott kérdések feltevése után látjuk, hogy időbeli és térbeli összefüggés van a betegségek fellépése és valamilyen rádiófrekvenciás sugárzás megjelenése között.

Mindennapi tapasztalataink alapján e végzetes fejlemények egyik alapvető okának az 1992-ben bevezetett és időközben elterjedt mobiltelefon technológiát, és az 1995 óta kapható vezeték nélküli DECT szabványú digitális telefonokat tartjuk. Ma már senki sem tudja teljesen elkerülni ezeket a pulzáló mikrohullámokat. A sugárzás növeli a már jelenlevő kémiai és fizikai környezeti behatások kockázatát, megterheli az immunrendszert és leállíthatja a test még működő egyensúlyozó ellenszabályozó mechanizmusait. Különösen veszélyeztetettek a terhes nők, a gyerekek, a serdülőkorúak, az öregek és a betegek.

Az egészség helyreállítását célzó kezeléseink egyre sikertelenebbek, mivel a sugárzás akadálytalan és folyamatos beáramlása a munka- és lakóterületekbe, főleg a gyerekszobákba és a hálószobákba, a pihenés, a regenerálódás és a gyógyulás létfontosságú helyeire, folyamatos stresszt okoz és akadályozza a betegek teljes felépülését.”

 

További megállapításaik:

Minden 4. embernek károsodott az immun-, hormon-, valamint az idegrendszere. Minden 3. ember allergiás. Elértünk egy olyan pontot, amely további terheléseket már nem visel el” (DGUHT – Német Környezeti- és Humántoxikológiai Társaság, 1994). „A biztosítottak 30 %-a környezeti befolyások miatt betegedett meg.” (Német Betegbiztosító Pénztárak, 1996).
„Minden ember más, minden biológiai rendszer másképpen reagál. Függ a testi, lelki állapottól, az immunrendszer aktuális állapotától és még számos más faktortól is. A vizsgálati személyek 70 %-a EEG változásokkal reagált a mobiltelefon által kibocsátott sugárzási hatásokra, ami egy magas százalékos arány (Dr. Lebrecht von Klitzing, orvos – fizikus, Lübecki Egyetem).

Az elektromágneses sugárzás hatására az alábbi változások következnek be:

  • megváltozik a sejtek kálcium ion metabolizmusa,
  • szignifikánsan növekszik a kromoszóma eltérések, a DNS szál törések száma,
  • növekszik a sejtek degeneratív átalakulása
  • csökken a melatonin szint,
  • növekszik az onkogén (tumor indukáló) aktivitás
  • meggyengül az immunrendszer

Az elektroszmog minden formája mindig káros, de leginkább alvási időszak alatt. Külső ritmizáló jelként hat az élő szervezetre, az agyműködést, a légzést, a szívritmust és a vérkeringést egyaránt befolyásolhatja, a vér fizikai összetételét megváltoztathatja, a sejtek információcseréjét és ezáltal magát az osztódási folyamatot is megzavarhatja. A jelentős pulzáló elektromágneses sugárzásnak kitett területen nem szabad aludni, huzamosan ott tartózkodni, amennyiben a mágneses indukció ill. az elektromos térerő vagy RF-elektroszmog esetében a teljesítménysűrűség meghalad bizonyos értéket. Az elektroszmog hatása alvás alatt a legkárosabb, mivel -egyebek között- egyaránt gátolja a létfontosságú szerotonin és melatonin hormonok termelődését, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet öngyógyító folyamatait. Az agyi tobozmirigy a melatonin neurohormon által vezérli többek között az alvási és ébrenléti ciklust. A tobozmirigy nagyon érzékenyen reagál az elektroszmogra, hatására gyorsan megváltozik az egyensúlya. Ennek következtében alvászavarok és krónikus fáradtság léphet fel. A melatonin a rákos sejtek kialakulását is gátolja, ezért az elektroszmog következtében fellépő akár 50 %-os melatoninszint csökkenés nagyban növeli a lehetséges rákos megbetegedés rizikófaktorát.

A tobozmirigy a szerotonin tárolását is ellátja. A szerotonin, mint örömhormon mértékadóan befolyásolja hangulatunkat. A szerotonin hiánya búskomorsághoz, életuntsághoz, depresszív hangulathoz vezet. Aki tehát depresszióban szenved, annak ajánlott az elektroszmog minden formájának elkerülése.

Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatásai szerint a zárt belső terekben, lakásokban felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-ért. Továbbá az összes rákos esetek 2%-ért is ugyancsak a radont teszik felelőssé. A kockázatok csökkentésére egyetlen lehetőség kínálkozik, ami nem más, mint az épület védelme az ártó-káros sugárzások ellen.

Az, hogy az elektromágneses sugárzás káros-e, vagy sem, az nagyban függ az adott elektromágneses sugárforrás teljesítményétől, a sugárzás időtartamától, illetve a sugárforrástól való távolságtól.

 

Minden, amit az elektroszmogról tudni kell:

  • Az elektroszmog a legtöbb tárgyon áthatol – ebben különbözik minden más sugárzástól.
  • Az elektroszmog a frekvenciától függő mélységig behatol a testszövetekbe – a mobiltelefonok esetében kb. 1 cm-ig. A rádiófrekvenciás (RF) energia elnyelődik a testben és melegedést okoz. Az expozíció által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelmű kapcsolatban áll ezzel a melegedéssel.
  • Hatósugara a forrás átmérőjének többszöröse, hatása a távolság négyzetével csökken.
  • Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy alacsony energiájú, úgynevezett nem ionizáló tartományba esik.

 

Gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatok

1984-ben a svéd Aronsson és Johansson professzorok, valamint a svájci S.E.I.C. intézet kutatói által 1989-ben a WHO felkérésére készített tanulmányok kimutatták, hogy a bekapcsolt képernyő előtt eltöltött 4 órányi tartózkodás után az adrenalin (stresszhormon) kiválasztása csökken a felnőtt szervezetben. Ennek oka, hogy a szervezet az adrenalint visszatartja és egy huzamosabb adrenalin telítettségi állapotról beszélhetünk a képernyő használójánál, úgy, mint az extrém sportok esetében. A gyermeki (pubertás kor körüli) szervezetre vonatkozóan ez az érték 4 óra helyett csupán 50 perc volt.

A 90-es években, hazai kutatók által készített mérés adatai szerint -melyben az olvasható, hogy a fiatalok 50%-a hétvégén 2 vagy több órát számítógépezik és 80%-uk néz televíziót vagy videó filmeket 2 óránál tovább, ill. hétközben is nagy részük kb. 20 órát tölt képernyő előtt- a fiatalok igen gyakran tapasztalják ezt az adrenalin telítettséget. Marcel Rufo, francia professzor 1990-ben készített tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy gyermekeknél 40 perc képernyőhasználat után az iskolai teljesítmény harmadára csökken, a memorizáló képesség 5-ödrészre csökken, míg az idegesség, agresszivitás és az erőszakos viselkedés 3-szorosára nő.

A WHO-IARC (sugárzással foglalkozó nemzetközi központ) a 90-es évek végén felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban 2-szer több gyermeknél alakulhat ki leukémia, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosság körében.

Mivel az adrenalin fokozott termelése agresszívabb viselkedésben és „felpörgetett” lelki állapotban nyilvánul meg, ezen a ponton kell átgondolnunk, hogy vajon a média tartalma vagy a készülékek biofizikai hatása idézi elő a gyermeki agresszivitás és a fiatalok hiperaktivitásának fokozódását. A gyermekek nagy százaléka saját bevallása szerint is produkál a képernyő használatához köthető szomatikus (szervi) panaszokat. Mindezekből megállapítható, hogy a médiatartalom és a fizikai hatás kombinált formában hat gyermekeinkre. Napjainkban egyre elterjedtebb a mobiltelefonok és tabletek mindennapos használata a gyerekek körében is. A közelmúltban megjelent, Dél-Koreában készült tanulmány szerint ez az ország van a világon a legjobban felszerelve vezeték nélküli telekommunikációs eszközökkel. A megvizsgált 160 ezer gyermek közül a 16 éven felüliek 67%-ának van okostelefonja. Körükben a mobil használat 7 óra/nap, ami az USA-ban is „csak” 58 perc/nap. Fontos kihangsúlyozni, hogy 20 perc mobilhasználat már káros hatással lehet a szervezetre. A mérés kapcsán bevezetésre került a „numerikus demencia” fogalma, ami egyfajta addikció, mely során a bal agyfélteke túlzott fejlődése mellett a jobb jelentősen lemarad, ez pedig korai demenciához vezet.

A mobiltelefonok és tabletek használata egyre fiatalabb életkorban kezdődik, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a felelős eszközhasználat megismertetésére már gyermekkorban. Elsősorban az eszközhasználati időt kell korlátozni a fent említett egészségkárosító hatások elkerülése végett.

 

Mobiltelefonok káros hatása

A kutatók már több mint 20 éve foglalkoznak a mobiltelefonok káros hatásainak vizsgálatával. Napjainkra egyértelművé válik, hogy a mobiltechnológiának köszönhetően 3 különböző, egészséget károsító tényező van jelen mindennapjainkban:

1, mobil átjátszó állomások,

2, mobiltelefonok és

3, vezeték nélküli eszközök (elsősorban a Bluetooth headset).

 

A mobiltelefonok használata során 3 különböző károsító hatás jelenik meg:

  1. mikrohullámú hatás, mint hőhatás: különböző mélységig terjed az agyban
  2. vasmolekulák gyors mozgása az agysejtekben, amely sejten belüli zavart okoz
  3. agy-vér gát: az agy egyedüli védekező rendszere, mely a sugárzás hatására átjárhatóvá válik, így kisebb molekulasúlyú anyagok is képesek bekerülni a központi idegrendszerbe

A mobiltelefonálás alatt emelkedik a fej hőmérséklete, ezáltal a belső fülben lévő folyadék hőmérséklete. Károsodik a csillószőrök mozgása is, amelyek a belső fülben helyezkednek el. Áttételesen befolyásolják a reakcióidőt, emiatt az hosszabbodik és növekszik a balesetveszély (autósokra és gyalogosokra egyaránt veszélyes).

A mobiltelefon, mint eszköz mellett kiemelendő a Bluetooth technológia káros hatása. Az életet könnyítő funkció mellett nem elhanyagolható egészségkárosító hatása van, mivel vezeték nélküli mivoltából adódóan az adatátvitel és rádiófrekvenciás sugárzás a vezeték helyett az agy szövetein keresztül történik (http://www.naturalnews.com/055296_iPhone_wireless_headphones_brain_cancer.html 2016. szeptember 14.). Joel Moskowitz professzor (a UC Berkeley Egyetem népegészségügyi karának vezetője) az ér-agy gát károsodásának tulajdonít jelentőséget. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Bluetooth technológia alkalmazásával az agyon keresztül halad a rádiófrekvenciás sugárzás, aminek következtében részben a hőhatásnak köszönhetően, részben az oxidatív stressz következtében felszabaduló szabadgyökök károsítják a sejteket és a DNS-eket, amelynek következtében daganatok, szívbetegség, demencia alakulhat ki (az ehhez kapcsolódó tudományos cikk az Electromagnetic Biology & Medicina 2015-ös számában jelent meg).

 

Radon- radioaktív sugárzások

A radon gáz a talajban, építőanyagban szinte mindig megtalálható Ra-226 izotópból keletkezik. A szemcsékből kilökődve a pórusokba jut, ahonnan kiáramlik a légtérbe. Így a szabad levegőbe is. A radonterhelés műszeresen mérhető, a radon elleni védelem az épületekbe új építésnél előre, a régi épületekbe pedig utólag is beépíthető.

 

Ionizáló-, radioaktív sugárzások forrásai

Fogyasztási cikkek Gyógyszer Orvosi diagnosztika Egyéb természetes sugárzás Egyéb sugárzás Radon sugárzás
3% 4% 11% 26% 1% 55%

Az épületek biológiai értékelésének támpontjaihoz az elővigyázatosság elvét is alapul kell venni, különös tekintettel a potenciálisan hosszú távú expozícióra és kockázatokra, amelyek szoros összefüggésben állnak az alvó terekkel. A minőségi alvás a megfelelő térben az emberi szervezet számára elengedhetetlen, különös tekintettel a szervezetünk regenerációjára, öngyógyító folyamatainak megvalósulásához. Ezek a szempontok sok évtizedes épületbiológiai tapasztalatokra és ismeretekre támaszkodnak, valamint a hozzájuk kapcsolódó tudományos kutatásokra és tanulmányokra. Holisztikus módon közeledve az épített vagy épülő környezethez, figyelembe kell venni az egészségünkre ható minden lehetséges veszélyforrást. Az iránymutatások a ma elérhető legjobb diagnosztikai és analitikai módszerekre épülnek, elősegítve azt, hogy olyan beltéri munka- és lakókörnyezetet hozzunk létre, amely lehetőség szerint expozíciószabad, kockázatmentes és természetes, amennyire az észszerűen lehetséges.

 

 

Leave a Reply

E-SZMOG mérést szeretnél?
close slider

Kérj időpontot elektroszmog mérésre!

0-24 órában foglalhatsz időpontot online űrlapunk segítségével. 12 órán belül garantáltan válaszolok.

Ha kérdésed van, hívj a +36-20-48-26-460-as telefonszámon!